Te fordultál már pszichológiai jellegű problémával a mesterséges intelligenciához? Vagy inkább elzárkózol tőle? Legújabb Open Szósz Podcast epizódunkban szakértő vendégeink segítségével alaposan körüljártuk a témát.

Vendégünk volt Dr. Teuer Tamás, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Pszichiátriai Társaság Mesterséges Intelligencia szekciójának megalapítója, valamint Dolinka Márk, az ALLWIN szenior A.I.-szoftverarchitektje, aki több mint tíz éve vesz részt az ALLWIN Informatika Kft. A.I.-fejlesztéseiben.

Honnan származik az A.I. terapeuta – és hol tart most?

Az első terapiás chatbot nem mai találmány. 1966-ban fejlesztették az Elizát, amely Rogers-i terápiával működött: tükörszerűen visszakérdezett, empatikusnak mutatkozott, és követte a beszélgetés fonalát. Ma már történelmi emlékként érhető el az interneten – Dr. Treuer Tamás mindenkit arra buzdít, hogy próbálja ki.

A valódi ugrás 2022 novemberében jött a chatGPT megjelenésével, de a fejlődés azután sem állt meg. Ma már bármelyik nagy nyelvi modellnek megadható egy terapeuta-szerep, szóban is kérdezhető magyarul – és meglepően jól érti az embert.

Magyarországon egyelőre kevesebb dedikált alkalmazás van, mint az Egyesült Államokban, de mivel minden chatbot már több nyelven beszél, az amerikai fejlesztések itthon is elérhetők. Dr. Treuer Tamás csapata már két éve épített esetmegbeszélő chatbotot fiatal pszichológusoknak, de addigra a piaci fejlődés érzékelhető módon megelőzte őket.

Amit az orvosi kérdésre adott válaszokról érdemes tudni

Az American Medical Association Journaljében megjelent kutatás szerint egy vizsgálatban a résztvevők empatikusabbnak és adekvátabbnak érezték a chatbot orvosi válaszait az orvosénál. A chatbot nem fárad el, mindig ismeri az előzményeket, és egyénközpontú kultúrában van felokosítva: követi, amit a felhasználó valóban szeretne hallani.

„All we need is attention – nem szerelmere van szükségünk, hanem odafigyelésre.”

– Vaswani, Ashish és mtsai.: Attention Is All You Need, 31st Conference on Neural Information Processing Systems, Long Beach, aug. 2023, doi: 10.48550/arXiv.1706.03762

Ez az odafigyelés olyan szintű lehet, amit egy ember – legyen akár terapeuta – nem mindig képes nyújtani. Az A.I. minden mondatot, minden érzelmileg töltött megnyilvánulást lekövet, és végigvisz. Vannak emberek számára ez az első élmény, hogy „végre valaki rám figyel”.

Kockázatok, amikről nem szoktak beszélni

A beszélgetés résztvevői nem kerülgették a kellemetlen kérdéseket sem. Három területen fogalmazódtak meg aggodalmak:

Adatbiztonság: Az ingyenes chatbotokkal folytatott beszélgetések általában felhasználásra kerülnek a későbbi fejlesztésekben. A fizetős verzióknál is ellenőrizni kell a beállításokban, hogy hozzájárul-e a felhasználó az adataival való tanításhoz. Az uniós szabályozás elvileg hatékonyabban védi a felhasználók adatait, de a mindenképpen érdemes ellenőrizni a beállításokat.

Érzelmi kötődés: A hosszabb, visszatérő beszélgetések során előáll egy jól ismert pszichológiai jelenség: az ember elkezdi „megszeretni” a chatbotot, társként azonosítja azt. Tamás szerint épp azok számára a legvonzóbb – és egyben legveszélyesebb – ez a tapasztalat, akik kora gyermekkori szeretethiányt, rideg nevelést éltek meg.

A.I.-pszichózis: A Guardian is foglalkozott már olyan esetekkel, ahol az A.I. erősítette a pszichózisra való hajlamot. Az egyik példa: egy amerikai tech vállalkozó meta-szemüveggel járva annyit kommunikált az A.I.-jal, hogy már elhitte magáról, hogy ő az omega-ember, aki hidat tud teremteni az A.I. és az emberiség között. Erre ráment a családja és a vállalkozása is.

Miért vonakodnak tőle a fejlesztők?

Az epizód egyik legizgalmasabb témája, hogy sok esetben pont a fejlesztők azok, akik a legkevésbé szívesen használnák az A.I.-t személyes, bizalmi kérdésekben. Nemcsak érzetről van szó: aki napi szinten látja a hallucinációt, a nem létező hivatkozásokat, a konfidensen kimondott tévedéseket – az jobban tudja, hol a határ.

Dolinka Márk egy fontos különbséget tett: ő nem a specifikus személyes helyzetet tárja az A.I. elé, hanem az általános stratégiákat kérdezi. Mit lehet csinálni motivációhiány esetén? Milyen megközelítések léteznek szorongás témakörében? A válaszokat aztán elsődlégesen ellenőrzi – mert az A.I. magabiztossága mögé tartalomnak is kell kerülnie.

Hogyan használd okosabban?

Dr. Treuer Tamás konkrét tanácsokat adott arra, hogyan lehet a chatbot válaszait szakszerűbbre húzni:

• Ne ugorj egyből a kérdésbe! – adj előzetesen kontextust! Mondd el, mit vársz tőle, milyen hangnemben beszéljen, mire koncentráljon!

• Kérj tárgyilagosságot! – alapértelmezetten hozza a chatbot a magyar kultúrában kevésbé erős „nyálas”, empatikus stílust. Vissza lehet fogni: kérj egyenes, tömör válaszokat!

• Ellenőrizd a forrásokat! – ha hivatkozást hoz, nézd meg, létezik-e. Az A.I. a kitalált linket is magabiztosan prezentálja.

• Emlékeztesd magát arra, hogy – nincs mögötte érzelem, tudat, önállóság! Aki előzetesen járt terápiában, az rendszerint jobban tud ezzel a határral gazdálkodni.

A jövő: hang, kép, diagnosztika

A szöveges chatbot csak az egyik irány. A beszélgetésből kiderül, hogy az igazi áttörések a hang- és képelemzés területén jönnek:

• Demenciaszint felmérése hangból: Dr. Kálmán János professzor szegedi csapata tíz perces telefonos beszélgetésből, nagy adatbázis alapján képes meghatározni az idősődő beteg kognitív állapotát.

• Pszeudoepilepsziás rohamok diagnosztizálása videóból: Az előre promptolt A.I. a felvételt képként elemzi, összeveti az interneten elérhető klinikai anyagokkal, és valószínűségi diagnózist állít fel. Meglepően pontos.

• Orvosi vizit átirat: Az ALLWIN Informatika Kft. is részt vett egy olyan fejlesztésben, ahol a konzultáció hangjából az A.I. előállítja a transzkriptet, még az anamnézist is. Az orvos csak átnézi, így az adminisztráció helyett marad idő a betegre.

• Robot-betegek rezidensképzéshez: Egy bipolaris beteget szimuláló chatbot interjút folytat a jelölt orvossal. Az egész beszélgetést később még egy másik A.I. is elemzi – visszajelzi, hol volt túl felszínes, hol tett fel felesleges kérdést, mit hagyott ki.

Miért nem a pszichológust hívtuk

Az egyik legőszintébb pillanat a beszélgetésben az volt, amikor az egyik műsorvezető, aki maga is HR területen dolgozik, elmesélte, hogy bár az ALLWIN Informatika Kft. korábban ingyenes EAP szolgáltatást biztosított a dolgozóinak, ő a szükség óráján mégis az A.I.-hoz fordult, nem a telefonon 0-24-ben hívható hús-vér pszichológus szakemberhez.

Dr. Treuer Tamás például arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntő faktor itt nem a médium, hanem az idegen embernek való megnyilás küszöbe. Az A.I. azt a szükségletet elégíti ki, hogy az adott felhasználó privát és azonnali támogatást kapjon anélkül, hogy azonosítható lenne, várnia kellene, vagy egy szakképzett idegent meg kellene győznie.

Ehhez igazodott a piac is: már vannak cégek, amelyek deklarált célja a céges EAP-szolgáltatások kiváltása chatbotokkal. A kérdés nem csak gazdasági, hanem etikai is: elégséges-e ez önmagaban egy komoly mentális téma esetén?

Optimisták vagyunk – de nem naívan

A két vendég – az ALLWIN Informatika Kft. szenior A.I. szoftverarchitektje és a pszichoterapeuta szakorvos – egyaránt végig optimisták maradtak. Nem vakmerőségből, hanem szakmailag megalapozott érvelésen alapulva.

Dr. Treuer Tamás szerint Magyarországon a pszichológusok 90 százaléka Budapesten él, a többieknek nincs szabad kapacitása, a szupervizió nem megfizethető a fiatal szakembereknek. Az A.I. ebben a hiányban nem versenyez az emberrel – kiterjeszti az elérését.

Dolinka Márk veteran ALLWIN-os szoftverarchitekt a Jevons-paradoxont hozta fel: ha egy technológia hatékonyabbá tesz valamit, az általában növeli az igényt, nem pedig csökkenti a szakemberek számát. És ha az A.I. egyre több embert rávesz a terápiára, olyanokat is, akik anélkül soha nem kértek volna segítséget – az tiszta haszon mindenkinek.

Dr. Treuer Tamás úthengerhasonlatával zárul a beszélgetés:

„Ha jön egy ilyen útengher, két dolog van: vagy futunk előle, de azt hosszú távon nehéz kibírni – vagy felülünk rá, és megpróbáljuk irányítani.” – Tamás

Amit magunkkal vihetünk

Az A.I. nem terapeuta – de egyre többet tud, és egyre többen fordulnak hozzá úgy is. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e, hanem az, hogy hogyan.

Ehhez ad keretet ez a beszélgetés: pszichiáter, szoftverfejlesztő és a HR nézőpontjából egyszerre. Három szakterület, három tapasztalat, és meglepő egyezés arra, hogy nyitottan, de tudatos előkészületekkel és jelenléttel érdemes ebben a térben mozogni.

🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot az Open Szósz Podcast legújabb részében!

Az Open Szósz Podcast az ALLWIN Informatika alulról szerveződő projektje, amelyben a csapat karrierútjairól, személyes történeteiről és a munkahelyi kultúráról beszélgetünk. A tartalom nem minősül orvosi vagy szakmai tanácsadásnak.

‍